Greenszolg

• ISO 9001 - Minőségirányítási rendszer

  A "minőség" rendkívül összetett, sokszínű fogalom, ráadásul relatív és szubjektív kategória is egyben.
  
  A piac értelmezése szerint a minőség nem más, mint a vevő igényeinek való megfelelés. Ez már magában foglalja a "nulla-hiba" követelményét és fogalmát is. Hibás termék vagy szolgáltatás nem kerülhet a vevőhöz, hiszen azt, akihez az eljut, nem vigasztalja, és nem kárpótolja az a tudat, hogy csak az a rossz, amit ő vásárolt a többi mind hibátlan. Minél értékesebb a termék, annál nagyobb az apró hibák miatti "alkalmatlanság" által okozott csalódottság, elégedetlenség.
  Ebben az értelmezésben tehát, a minőség az, hogy valamely termék vagy szolgáltatás milyen mértékben elégíti ki egy adott vevő igényeit.
  
  A minőségirányítás középpontjában a már működő vállalati folyamatok szabályozottságának megteremtése, és működésében az optimum elérése áll. A jól kialakított minőségirányítási rendszer biztosítja a vevők igényeinek teljesítésében közvetlenül, vagy közvetetten résztvevő részlegek munkájának összehangolását.
  
  A minőségirányítási rendszerek felépítésének sokféle lehetősége van, de leggyakrabban az ISO 9000-es szabványsorozaton alapul. Az ISO 9001 szerinti minőségirányítási rendszer bevezetésével, működtetésével megszerezhető előnyök a következő képen foglalhatók össze:
  
  - Piaci pozíciók megtartása, növelésének lehetősége
  - Hatékonyabb vállalatirányítás és munkavégzés
  - Szabályozottabb folyamatok
  - Jobb, pontosabb információáramlás a szervezeten belül
  - Csökkenthető költségek, kiadások
  - Könnyebben betaníthatóak az új munkatársak
  - Elősegíti a továbbfejlesztést a működés minden területén
  
  
  
  

• ISO 14001 - Környezetközpontú irányítási rendszer

  A vállalatok, gazdálkodó szervezetek célja, hogy működésük során minél nagyobb nyereséghez jussanak. A gazdaságos működés érdekében a cégek megpróbálják racionalizálni működésüket, csökkenteni kiadásaikat. A kiadások jelentős részét képezheti a keletkezett hulladék tárolása, elszállíttatása, a vízfelhasználás mértéke, a keletkező ipari szennyvíz elvezetése estlegesen kezelése vagy a túlzott energiafelhasználás. E kiadások mérséklésére irányuló intézkedések a környezettudatos működés megvalósulása felé fordulást jelenti a vállalatok, szervezetek életében. Ez tulajdonképpen nem mást, mint a környezetgazdálkodás beépítése a vállalat, szervezet általános irányítási rendszerébe.
  
  A környezettudatos vállalatirányítás egy olyan magatartási forma, amelynek alapján a vezetés úgy működtetheti a vállalatot - a nyereségesség fenntartása mellett - hogy maga a tevékenység és/vagy a kibocsátott termékek ne veszélyeztessék az emberek egészségét, és minél kevésbé terheljék a munkahelyi, települési és természeti környezetet. Az ISO 14001 szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszer az adott gazdálkodó szervezetnél releváns törvényi előírások és lényeges környezeti hatások alapján fogalmazza meg a célokat és a stratégiát, illetve ezek megvalósításának eszközrendszerét
  
  Az ISO 14001 szabvány, egy keret, amelyet meg kell tölteni tartalommal!
  
  A szabvány nem tartalmaz abszolút jellegű követelményeket a környezeti teljesítményre nézve azon az elkötelezettségen kívül, amelyet a cégvezetés, saját magára nézve kötelezettségként meg nem fogalmaz. Ez nem műszaki szabvány! Nem ír elő határértékeket, teljesítmény szinteket.
  
  A rendszer kiépítése, működtetése, tanúsíttatása - a környezeti jogszabályi megfelelés melletti elkötelezettségen túl - csupán azt jelenti, hogy a vállalat megfelelő környezeti menedzsment rendszert működtet, azaz környezeti teljesítményét ellenőrzi, értékeli és vállalja ennek folyamatos fejlesztését.
  
  
  
  

• OHSAS 18001 / MSZ 28001 - Munkahelyi Egészség és Biztonság Irányítási Rendszer
  Sokszor tapasztalható, hogy ha Magyarországon bármely pontján valamilyen komolyabb munkabaleset történik, gyakran a televíziós stábok érkeznek először a helyszínre, és az általuk közvetített információk percek alatt eljutnak az ország minden szegletébe. Ennek következtében is a munkabalesetek azonnali pénzügyi kockázatokat jelenthetnek. Nem csoda, hogy egyre több vállalat, cég, szervezet ismerte fel, hogy ha a munkabiztonsági szabályokat figyelmen kívül hagyva foglalkoztatják munkavállalóikkal, azzal az egész cég jó hírét sodorhatják veszélybe. A fogyasztási cikkeket előállító társaságok esetében pedig a márkanév presztízsének védelme üzleti szempontból is rendkívül fontos.
  
  Egy jól kialakított munkavédelmi rendszer olyan előnyöket kínál, amelyek jóval felülmúlják bevezetésük során tapasztalható látszólagos akadályokat. A MSZ 28001 szerinti irányítási rendszer kiépítése, bevezetése és működtetése lehetővé teszi:
  
  

  • a szervezet tevékenysége során fellépő - a munkavállalókat, illetve a szervezet tevékenységével érintett személyeket érő - munkahelyi kockázatok csökkentését.
  • a szervezet tevékenységével összefüggésben bekövetkező munkabalesetek számának csökkentését

  
  Az MSZ 28001 szabvány követelményeket fogalmaz meg egy munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszerrel szemben annak érdekében, hogy a szervezet képes legyen szabályozni/kezelni kockázatait és javítani tudja ez irányú teljesítményét. Azonban nem fogalmaz meg konkrét végrehajtási követelményeket és nem ad meg részletes előírásokat az irányítási rendszer kidolgozásához. A szabvány alkotóinak szándéka az volt, hogy az azt alkalmazó szervezet tényleg minimálisra csökkentse a lehetséges balesetek, események számát és mindenkor feleljen meg a jogszabályi követelményeknek.
  
  
  
  
• HACCP - Veszélyelemzés és Kritikus Szabályozási Pont
  Mint mikrobiológiai módszert fejlesztették ki az USA-ban, hogy garantálják az asztronauták számára az élelmiszereik biztonságát. A módszert az FMEA rendszerére alapozták, melynek lényege a potenciálisan előforduló veszélyek / hibák keresése. A rendszer lényege az egészségügyi kockázatoktól mentes, fogyasztható, biztonságos élelmiszer termelése, előállítása. Ennek érdekében:
  

  • Fel kell mérni, hogy a tevékenység során az élelmiszerbe milyen egészségre ártalmas anyagok kerülhetnek be;
  • Mi történik a technológia során ezekkel az egészségre ártalmas anyagokkal (megszűnik a veszély vagy nem, esetleg fokozódik);
  • Milyen intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy az egészségre ártalmas anyag az élelmiszerbe ne kerüljön be vagy, ha bekerült, a technológia során ez ártalmatlan mértékűre csökkenjen, vagy megszűnjön;
  • Milyen saját belső ellenőrzéseket kell bevezetni a fentiek érdekében.

  
  A dolgozóknak ismerniük kell a veszély(ek) fogalmát, a veszélyforrásokat, a megelőzésük, illetve kiküszöbölésük módját. A HACCP megköveteli:
  

  • Alapvető élelmiszer-higiéniai, technológiai ismereteket;
  • A tevékenység és a készített, értékesített élelmiszerek ismeretét;
  • A hatályos jogszabályban megfogalmazott követelmények betartását;
  • Az üzemeléssel kapcsolatos általános szabályozások (pl.: takarítási-fertőtlenítési útmutató) elkészítését.

  
  A HACCP megállapítja és értékeli a jellemző veszélyeket és olyan szabályozó rendszert állít fel, amely inkább a megelőzésre összpontosít, elsősorban nem a végtermék ellenőrzésére épül.
  
  A HACCP rendszer az elsődleges (agrár) termeléstől a végső fogyasztásig a teljes élelmiszerlánc valamennyi szakaszában alkalmazható. Megvalósítani az emberi egészségre gyakorolt kockázatok bizonyítékainak figyelembevételével kell. Az élelmiszerbiztonság fokozása mellett a HACCP alkalmazása más jelentős előnyöket is nyújthat, így segítheti a hatósági élelmiszer-ellenőrzést és az élelmiszer biztonsága iránti bizalom növelésével előmozdíthatja a kereskedelmet.
  
  
  
  
• BRC, IFS, ISO 22000 - Élelmiszerbiztonsági rendszerek
  Az élelmiszer-biztonság - azaz annak biztosítása, hogy az élelmiszer ne okozzon ártalmat a fogyasztónak, amikor azt a felhasználás szándékának megfelelően feldolgozza és/vagy elfogyasztja - szabályai olyan követelményeket határoznak meg az élelmiszer előállítás és forgalmazás számára, amelyek biztosítják, hogy az élelmiszerek ne legyenek ártalmasak, sőt az egyre fokozódó vevői elvárásoknak megfelelően támogatniuk kell az egészséget.
  
  A biztonságos élelmiszerek előállításának felelőssége a jelenleg érvényes szabályozás alapján az előállítót terheli. Ezt a biztonságot viszont meg kell őrizni a fogyasztó asztaláig.
  
  A kereskedelmi láncok fokozottan érdekeltek az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető események elkerülésében. Mindezért az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályi elvárásokon túl saját követelményeikkel is szembesítik beszállítóikat:
  

  • BRC (British Retailer Consorcium)
    A szabvány 1998 óta létezik, az angol élelmiszer kiskereskedelmi és egyéb kapcsolódó szakmai szervezetek (British Retailer Consorcium) az EFSIS szabvány figyelembevételével alakították ki a követelménycsoportok összevonásával.
    A BRC követelményrendszere tartalmazza a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszert, az ISO 9001 minőségirányítási rendszer legszükségesebb elemeit és megfelelő gyártási, higiéniai, környezeti feltételeket.
  • IFS (International Food Standard)
    Ezt a szabványt (International Food Standard) HDE német kiskereskedelmi láncokat tömörítő szervezet dolgozta ki az EFSIS és BRC valamint az ISO 9001 szabványok figyelembevételével. Alapvetően egy kereskedőhálózat saját márkajelzésű termékeit gyártók számára készült, a jogszabályok betartása és a fogyasztók védelme érdekében, de ma már túlnőtt az alkotók szándékán és az egyik legelfogadottabb és legelterjedtebb minőségbiztosítási rendszere (sok áruházláncnál a szállítás feltétele ennek megléte) lett az élelmiszer előállításnak.
    Az IFS rendszer a minőségpolitikára, a vevő igényeire fókuszál. Az egyik legfontosabb eleme a nyomon követés, amellyel mindig biztosítható az azonosítás, a termék beszerzésétől az értékesítésig. Tartalmazza továbbá a dokumentált minőségirányítási rendszer működtetésének feltételeit, ill. egyéb speciális szabályozásokat az üzem környezetére, termékekre, folyamatokra, dolgozókra vonatkozóan.
  • ISO 22000 (nemzetközi élelmiszerbiztonság-irányítási rendszer)
    Az új ISO 22000 az egyetlen élelmiszeripari szabvány, amely nemzetközileg elfogadott, tanúsítható, és alkalmas az élelmiszeripari elosztási lánc minden közvetett, vagy közvetlen résztvevője számára, országtól és terméktől függetlenül.
    A szabvány összegzi és kiegészíti az ISO 9001 és HACCP fő elemeit, hogy hatékony keretet szolgáltasson az élelmiszerbiztonság fejlesztéséhez, bevezetéséhez és folyamatos jobbításához.
    Az ISO 22000 összhangban van más irányítási rendszerekkel, mint az ISO 9001 és ISO 14001, lehetővé téve ezáltal a hatékony rendszer integrációt.